Süssünk valamit!: Fahéjas csiga

Tegnap Facebookon megígértem, hogy receptes bejegyzés lesz a tegnap elkészített finom uzsonnánkról, amit a kislányommal együtt készítettünk. Szokás szerint Ő is nyújtotta a maga tésztáját a saját kis sodrófájával - Róla csak azért nem lesz fotó, mert bárányhimlős és nem hinném, hogy hercegnő létére később így szeretné viszontlátni magát... -!
Azért szeretem ezt az édességet, mert nagyon finom, laktató és nincs benne semmilyen különleges hozzávaló, minden megtalálható egy hétköznapi háztartásban, így tulajdonképpen bármikor elkészíthető.
Na de jöjjön a fahéjas csiga Eszti és Sophie módra! ;)

Fél kiló lisztet kimérek, közben 2,5 dl langyos tejben elkeverek 1 evőkanál cukrot és felfuttatok benne 2,5 dkg élesztőt. A liszthez adok egy csipet sót és még 2 evőkanál cukrot, valamint egy egész tojást. Jól összekeverem, majd hozzáadom az élesztős tejet és összedolgozom az egészet. Ha túl ragacsos, egy kis lisztet még elbír, majd letakarva felköltözik a szekrény tetejére kelni.
Kb. egy óra múlva szépen duplájára is kel, belisztezett munkalapon 4-5 mm vastagra nyújtom. Én két részre osztom a tésztát, mert így kisebb csigák lesznek majd, olyan Fornettis típusúak, de ha valaki nagyobbakat akar, maradhat egyben és nem is muszáj ilyen vékonyra nyújtani.
Most felolvasztok mikrohullámú sütőben egy kis margarint és a kinyújtott tésztát jól megkenem vele, majd gazdagon megszórom cukrozott fahéjjal úgy, hogy mindenhova jusson bőven, majd óvatosan feltekerem a tésztát és felvágom kb. ujjnyi vastag szeletekre, mint egy piskótatekercset. A csigákat sütőpapírral kibélelt tepsibe teszem pici távolságra egymástól és 180 °C-on kb. 15-20 perc alatt szép aranysárgára sütöm. 2-3 perccel azelőtt, hogy készre sülne, meleg cukros tejjel meglocsolgatom a őket, ettől nagyon finom, puhák lesznek.

Nem baj, ha a közepe egy picit ragacsosnak tűnik, ettől még szépen meg fog sülni!

Ilyenre: